A kormány legutóbbi döntésének köszönhetően lehetővé vált a devizahitelek kedvező feltételek melletti végtörlesztése.  Sokan igyekeznek a lehetőséggel élve megszabadulni egyre növekvő törlesztési részleteiktől újabb, forint alapú bankhitel vagy egyéb megtakarítások felhasználásának segítségével.

Az sem mindegy azonban, miből fizetjük vissza tartozásunkat. Sokan családi, rokoni, baráti kölcsönből, illetve ajándékba kapott pénzből oldják meg devizahitelük végtörlesztését. Előbbinél nem árt szerződést kötni, utóbbinál pedig körültekintően kell eljárni, mert adott esetben súlyos összeget kell megfizetni illeték formájában a vagyonszerzéshez kapcsolódóan, és bejelentési kötelezettséget is teljesíteni kell az adóhatóság felé.

Maga a végtörlesztés adó- és illetékmentes, , így abban az esetben, ha saját magunk rendelkezünk az ehhez szükséges összeggel, probléma mentesen visszafizethetjük.  Azonban ha annak forrása ajándékból származik, akkor jelentkezhet illetékfizetési-, illetve bejelentési kötelezettség is. A pénz ingóságnak számít, így ajándékozása alapesetben illetékköteles, ha 150 ezer forintnál nagyobb összegről van szó.

Nem kell megfizetni az ajándékozáshoz kapcsolódó vagyonszerzési illetéket, ha a megajándékozott egyenes ági rokonától kapja a pénzt, bármilyen formában is történik az átadása (készpénzben, bankszámlára befizetve, vagy bankszámláról bankszámlára utalva) - írja összeállításában a Gazdaság.hu.

Ha viszont nem egyenes ági rokontól jön a pénz, akkor csak egyetlen esetben mentes az illeték alól: ha bankszámláról bankszámlára utalják. Ezt a jogszabály takarékbetét ingyenes megszerzésének tekinti, ami minden esetben mentességet élvez, akkor is, ha egy idegentől jött a pénz.

Amennyiben bankszámláról levett készpénzt, vagy párnacihából előhúzott összeget kapunk, azután meg kell fizetni az illetéket, hacsak nem egyenes ági rokon az ajándékozó. (Utóbbi kategóriába az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is beleszámít.) Az illeték mértéke a rokoni kapcsolattól és az ajándékozott összegtől függően 11 és 40 százalék között mozog.

Bármilyen formában történik is az ajándékozás, fontos, hogy az átadástól számított 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál, akkor is, ha illetékmentesség áll fenn. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányát kell benyújtani, utóbbit illetékmentesen hitelesítik. Ha az ajándékozásról nem készült okirat, akkor szóban is lehet bejelentést tenni, amiről az adóhatóság igazolást ad.

A magánszemélyek egymás közötti kölcsönszerződését ugyan nem kell papírra vetni ahhoz, hogy érvényesen legyen, de nem árt írásba foglalni, mert később egy esetleges bírósági eljárás során a szóban megkötött kölcsönszerződés tartalmát nagyon nehéz bizonyítani. Nagyobb összeg esetén érdemes közjegyző, vagy ügyvéd előtt megkötni a kölcsönszerződést, biztos ami biztos alapon, de az interneten számos helyről letölthető keretszerződés is megteszi, ha két tanú előtt írják alá.

 A családtagok és közeli ismerősök között többnyire kamatmentes kölcsönszerződés fordul elő. Ha a kölcsönadó kamatot szeretne, arra külön ki kell térni a szerződésben, mert a polgári törvénykönyv szerint magánszemélyek közötti szerződéses viszonyban csak akkor jár ügyleti kamat, ha azt a felek kifejezetten kikötik. Ha nem, akkor úgy kell tekintetni, hogy a hitelező a kölcsönt ingyen, kamatmentesen adta az adósnak.

Előfordulhat, hogy a kölcsön visszafizetését a hitelező szeretné biztosítani. Magánszemélyek esetében a legkézenfekvőbb megoldás erre a kézizálogjog és a jelzálogjog, amiről szintén a polgári törvénykönyv rendelkezik. Amennyiben az adós nem teljesít, úgy a követelést először bírósági úton peres, illetve nem peres eljárás igénybevételével jogerősen érvényesíteni kell, majd az ezt követő végrehajtási eljárásban a jogosult a pénzéhez juthat.

Kézizálog esetén a szerződés megkötésével egyidejűleg a zálogtárgyként megjelölt ingó dolog átadása is megtörténik a felek között, ezzel biztosítva, hogy a zálogtárgy a végrehajtás során is rendelkezésre álljon. Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a kötelezett birtokában marad, aki jogosult a rendeltetésszerű használatára.

Az ingatlanon történő jelzálogjog-alapításnál földhivatali bejegyzés is szükséges, az egyéb dolgot terhelő jelzálogjog alapításához – például személygépkocsira – a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.