Budapest, 2010. június 28. (hétfő) – Madagaszkár ház nyílt a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A szigetország élővilágának néhány különleges képviselőjét bemutató létesítményben többféle maki, madarak, hüllők és kétéltűek is bemutatásra kerülnek. A kapcsolódó kiállítás a madagaszkári emberek kultúrájába is betekintést enged, és megemlékezik a sziget egykori választott „királyáról”, a magyar származású Benyovszky Móricról is. A megnyitó időzítése nem véletlen, épp a napokban volt ugyanis Madagaszkár függetlenné válásának ötvenedik évfordulója.

Mától látogatható a Madagaszkár ház a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A létesítményt Randrianasolo Lalarison Richard, Madagaszkár tiszteletbeli konzulja, G. Németh György, a Magyar-Madagaszkári Baráti Társaság elnöke, és prof. dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója nyitotta meg. A megnyitót nem véletlenül időzítették éppen mostanra, ugyanis szombaton volt az ötvenedik évfordulója annak, hogy a Madagaszkári Köztársaság elnyerte teljes függetlenségét.

A most megnyitott létesítmény voltaképpen az állatkerti majomházak egyikének, egy 1912-ben épült, és hat évvel ezelőtt építészetileg felújított állatháznak bizonyos mértékű átalakítása, új koncepció szerinti benépesítése és elrendezése nyomán jött létre. A bemutatásra kerülő állatok túlnyomó többsége Madagaszkáron őshonos. Ezeket részben újonnan szerezték be az Állatkert szakemberei, részben pedig már korábban is Budapesten éltek a kert különböző pontjain. Az átalakítást a városligeti intézmény saját erőből hajtotta végre, összesen mintegy 12 millió forintos költséggel.

A madagaszkári élővilág bemutatását, illetve egyes madagaszkári fajok természetvédelmi célú szaporítását a magyar főváros állatkertje különösen fontosnak tartja. A szigetország élővilágának különlegessége a nagy fajgazdagságban, illetve a csak ott honos, úgynevezett endemikus fajok nagy számában rejlik. Nem véletlen, hogy a 2006/2007-es szezonban az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tizenkét hónapos kampányt szervezett a madagaszkári élővilág védelme, bemutatása és megismertetése érdekében, amelyben akkor Állatkertünk is részt vett.

A Madagaszkár ház térségében négy különböző makifajjal ismerkedhet meg a közönség. A vörös varik (Varecia variegata rubra) és a gyűrűsfarkú makik (Lemur catta) már korábban is az Állatkert lakói voltak, mi több, utóbbiak éppen a tavalyi esztendőben kaptak tágas, és a nagyközönség által is bejárható kifutót. A vöröshomlokú makikat (Eulemur rufus) már a Madagaszkár ház kialakításával összefüggésben szerezte be az Állatkert, jóllehet ezek az állatok a tavalyi év második felében megérkeztek Budapestre, sőt, azóta sikeresen szaporodtak is. A nemrég érkezett szerecsenmakikat (Eulemur macaco) viszont eddig egyáltalán nem láthatta a nagyközönség. Ez utóbbiak különlegessége egyébként, hogy – a gyűrűsfarkú makikhoz hasonlóan – olyan férőhelyen kerültek elhelyezésre, ahol a közönség be is mehet az állatok közé. A négy makifaj közül a vöröshomlokú és a gyűrűsfarkú makikról európai törzskönyvet (ESB) is vezetnek, a vörös varik és a szerecsenmakik esetében pedig összehangolt fajmegmentő tenyészprogramot (EEP) is működtetnek az európai állatkertek. Így e fajok tartása, bemutatása és szaporítása komoly természetvédelmi jelentőséggel is bír.

A makikon kívül természetesen más madagaszkári fajokat is láthatnak a látogatók. Akad itt madagaszkári talajlakó boa (Acrantophis dumerili), „mosolygós” nappali gekkó (Phelsuma madagascariensis), párduckaméleon (Furcifer pardalis) és paradicsombéka (Dyscophus antongilii) is.

A Madagaszkár ház azonban nemcsak a szigetország élővilágára koncentrál, hanem bemutatja a sziget lakóinak életét, kultúráját, a természethez való viszonyát is. Külön érdekességet jelentenek az állatházhoz tartozó kiállítás Benyovszky Móricra utaló elemei. A magyar származású utazó, tudós, katona és emberbarát a magyar és a malgas (madagaszkári) nép közötti fontos összekötő kapocs, hiszen Benyovszkyt a sziget lakói saját „királyuknak” ismerték el. Antananarivo városában ma is utca viseli nevét, Maroensetra vidékén pedig szobrot állítottak az emlékére. A szabadság madarát jelképező szobrot, és a Benyovszkyra utaló, malgas és magyar nyelvű emléktáblát a Magyar–Madagaszkári Baráti Társaság állította fel a helybéliek segítségével, egy 2003-as expedíció keretében. Ennek a szobornak a párja került felállításra a most megnyílt Madagaszkár ház mellett.

A biológiai sokféleség „forró pontja”

Madagaszkár a Föld negyedik legnagyobb szigete, területe majdnem hatszor akkora, mint Magyarországé. A hatalmas földdarab egykor összefüggő szárazulatot alkotott Afrikával és Indiával, ám 60-80 millió éve elszakadt a kontinensektől, és azóta elszigetelt élőhelynek számít. Ennek tudható be, hogy Madagaszkárt egyedülálló élővilág jellemzi: az itt honos tizenötezer növényfaj 83 % sehol másutt nem fordul elő, és az állatok között is számos csak itt élő faj akad.

A sziget igen jellemző állatai a kaméleonok és a nappali gekkók, de többféle tanrek és denevér is él Madagaszkár területén. A főemlősöket 68 különféle faj képviseli, és ezek mindegyike a sehol másutt meg nem található – úgynevezett endemikus – fajok közé tartozik.

Madagaszkárt a természettudósok – az itteni élővilág fajgazdagsága miatt – a Föld egyik biodiverzitási (sokféleségi) „forró pontjának” tekintik. Ez a sokféleség azonban napjainkban komoly veszélybe került. Az erdők irtása és más káros hatások miatt az élővilág egyre kisebb területekre szorul vissza.

Egyéb állatok

A most megnyílt Madagaszkár ház térségében néhány további, nem a szigetországban őshonos fajt is láthat a közönség. Az epület két végében maradtak az afrikai aranyhasú mangábék, illetve a délkelet-ázsiai sziamangok. Az épület szomszédságában pedig vadonatúj nyári kifutó készült az afrikai sarkantyús teknősök (Geochelone sulcata) számára.

Ki volt Benyovszky Móric?

Benyovszky Móric élete a felvidéki Verbón kezdődött 1741-ben, és 1786-ban, a Madagaszkárt ért francia támadás során ért véget. Gazdag életútja nemcsak kalandokban bővelkedik, hanem földrajzi felfedezésekben, tudományos eredményekben is. Tőle származik Kamcsatka első néprajzi, földrajzi és állattani leírása, a csendes-óceán északi részének szigetein tett felfedezései pedig megelőzték Cook ezen a téren tett utazását is. Az európaiak közül elsőként hatolt Madagaszkár belsejébe, így felfedezései itt szintén egyedülállóak. Benyovszky ugyanakkor emberséges ember, a szabadság elkötelezett híve, és felvilágosult szellem is volt, akit személyes ismeretség fűzött George Washingtonhoz és Benjamin Franklinhez is. Madagaszkár őslakói pedig annyira szívükbe zárták, hogy az ampansacabe elnevezésű vezető tisztségbe emelték, amelyet általában „királyként” szoktak értelmezni, fordítani.