A víz minden élet bölcsője.  Nem csak a földi élet keletkezésénél, de ma is nélkülözhetetlen a fennmaradáshoz. A ma jellemző földi élet születése a vízhez és az algákhoz (fotoszintetizáló élőlényekhez) köthető. Képzeletünkben úgy 3,5 milliárd évet visszautazva láthatjuk az első kék algák (cianobaktériumok) születését. Az algák gyökerekkel, levelekkel, szövetekkel nem rendelkező, fotoszintézisre képes, változatos felépítésű növények (1. ). A változatos felépítés különösen igaz rájuk, hiszen némelyik faj szerkezetét tekintve és mikroszkópikus méretében a baktériumokhoz hasonlít, míg mások bonyolultabb felépítésű növényeknek tűnnek külsőleg, sok centiméteres vagy méteres méretük miatt. A Földön a legnagyobb - 50-300 méteres - és a legkisebb - 0,5-3 m-es - növények is az algák közül kerülnek ki. Élőhelyeiket tekintve is ezek azok a növények, melyek a legszélsőségesebb körülményeket is kibírják. Legyen szó erdők talajáról, hőforrások vizéről, a jég felszínéről vagy sivatagi sziklák vékony felső rétegéről, algák mindenütt megtalálhatóak. A mikroalgák fajtól függően néhány vagy néhány száz mikrométeres méretet érhetnek el. A fitoplanktonok közé tartoznak (a szó a görög phyton, azaz növény és a planktosz azaz kóborló szavak összetételéből ered), helyváltoztatásukban elsősorban a víz áramlása a meghatározó, energiát pedig főként a fotoszintézis során nyernek.

www.mdosz.hu