|
Az egyik legismertebb nyugati masszázsfajta, klasszikus európai masszázsként is szokták említeni. Gyökerei egészen az ókori görög-római kultúráig nyúlnak vissza, ahol kedvelt gyógyító és rehabilitációs eljárásként tartották számon.
A technika fogásainak újkori rendszerezését egy svéd vívómester Dr. Per Henrik Ling végezte el az 1800-as évek elején, majd a század végén egy berlini ortopédus Albert Hoffa fejlesztette tovább a ma is ismert formára. Az akkoriban tornagyakorlatokkal vagy passzív ízületi kimozgatásokkal gazdagított terápiából napjainkra az 5 alapfogást alkalmazzák egy svédmasszázs kezelés során.
A masszázst kézzel végzi a masszőr valamilyen krém vagy olaj felhasználásával, az esetek többségében masszázságyon vagy masszázsszéken. Egyéb felületen (egyszerű ágyon, földön) is kivitelezhető a kezelés, ám ez jóval megterhelőbb a masszőr számára.
A svédmasszázs alapelmélete, hogy az emberi testet érő mechanikai ingerek közvetlen és közvetett úton is befolyással vannak a szövetek működésére. A kezelés közbeni ingerek – a masszázs alapfogásai - helyileg hatnak és közvetlenül befolyásolják a vénás- és nyirokkeringést, valamint közvetetten az artériás rendszert és az izomtónust.
A kivitelezésben a fokozatosság elve érvényesül, vagyis a svédmasszázs a felületes technikáktól halad a mély technikák felé, a gyengébb fogásokat az erősebbek követik.
Leghatásosabb az egész testet átmasszírozó kezelés, amely 1-1,5 órán át tart, de kifejezetten egy testrészekre koncentráló (hát, nyak és váll, kar) un. részmasszázst is igénybe lehet venni.
A svédmasszázs általános és élettani hatásai:
Normalizálja a pulzusfrekvenciát.
Szabályozza a vérnyomást.
Javítja a szerveztet fizikai és pszichés állapotát.
Fájdalomcsökkentő.
Javítja az artériás-, a vénás- és a nyirokkeringést.
Szabályozza a szövetek lokális keringését.
Fokozza a szöveti anyagcserét.
Javítja a szervezet általános állapotát.
Csökkenti a fáradtságérzetet.
A klasszikus svédmasszázs 5 alapfogása: simítás, dörzsölés, gyúrás, vibráció, ütögetés.
A simító mozdulatok megteremtik a bizalmat masszőr és páciens között, ami át-, és egyben ráhangol a kezelésre is. Nyugtató hatású. A kezdeti felületes simítások, melyek a bőr vérkeringését és hőmérsékletét fokozzák, egyre mélyrehatóbbá válnak, ezzel hatva a bőr alatti kötőszövetekben lévő folyadék áramlására és felszívódására valamint a vénás keringés fokozására.
A dörzsölés erősebb hatású inger. Intenzíven hat a bőr alatti kötőszövetekre és az izom-receptorokra, serkenti a bőr anyagcsere folyamatait. Fájdalomcsökkentő hatású és fellazíthatók vele az izmokban lévő csomók is.
A gyúrás a legerősebb fogásnem a svédmasszázson belül. Az izmok felületes és mély rétegeinek átdolgozását is lehetővé teszi, mellyel 10-20-szorosára is emelkedhet az izmok vérellátása. Aktiválja a nyirokkeringést, amellyel erősen hozzájárul a test méregtelenítéséhez és az anyagcsere folyamatok harmonizálásához.
A vibráció (rezegtetés) lokálisan, kisebb-nagyobb testfelületen alkalmazható fogása a svédmasszázsnak. Gyors és hatékony fájdalomcsökkentés érhető el vele amellett, hogy nyugtató és lazító hatású.
Az ütögetés (paskolás) élénkíti a bőr vérellátását, a bőrre, bőr alatti kötőszövetre és izomszövetre hat.
A svédmasszázs javasolt az alábbi tünetek kezelésére és problémák esetében:
Izomláz, izomgörcsök.
Mozgásszervi eredetű fájdalmak.
Gyakori fejfájás.
Gyakori végtagduzzanat.
Pszichés/ mentális/fizikai fáradtság.
Lelassult anyagcsere.
Fokozott szellemi/fizikai igénybevétel esetén.
Fokozott sportteljesítmény estén.
Egy oldalú munkavégzés, ülőmunka estén.
A svédmasszázs ellenjavallat az alábbi esetekben:
Akut állapot, csonttörés, ficam, égés.
Epilepszia.
Gyulladásos, fertőző betegségek, bőrelváltozások.
Rosszindulatú daganat.
Terhesség első 3 és utolsó hónapjában.
Menstruáció első napjaiban.
Elzáródásos érbetegségek és akut vénás betegségek.
Szívritmuszavar.
Előrehaladott csontritkulás. |