Az egyik legismertebb nyugati masszázsfajta, klasszikus európai masszázsként is szokták említeni. Gyökerei egészen az ókori görög-római kultúráig nyúlnak vissza, ahol kedvelt gyógyító és rehabilitációs eljárásként tartották számon.

A technika fogásainak újkori rendszerezését egy svéd vívómester Dr. Per Henrik Ling végezte el az 1800-as évek elején, majd a század végén egy berlini ortopédus Albert Hoffa fejlesztette tovább a ma is ismert formára. Az akkoriban tornagyakorlatokkal vagy passzív ízületi kimozgatásokkal gazdagított terápiából napjainkra az 5 alapfogást alkalmazzák egy svédmasszázs kezelés során.

A masszázst kézzel végzi a masszőr valamilyen krém vagy olaj felhasználásával, az esetek többségében masszázságyon vagy masszázsszéken. Egyéb felületen (egyszerű ágyon, földön) is kivitelezhető a kezelés, ám ez jóval megterhelőbb a masszőr számára.

A svédmasszázs alapelmélete, hogy az emberi testet érő mechanikai ingerek közvetlen és közvetett úton is befolyással vannak a szövetek működésére. A kezelés közbeni ingerek – a masszázs alapfogásai - helyileg hatnak és közvetlenül befolyásolják a vénás- és nyirokkeringést, valamint közvetetten az artériás rendszert és az izomtónust.

A kivitelezésben a fokozatosság elve érvényesül, vagyis a svédmasszázs a felületes technikáktól halad a mély technikák felé, a gyengébb fogásokat az erősebbek követik.

Leghatásosabb az egész testet átmasszírozó kezelés, amely 1-1,5 órán át tart, de kifejezetten egy testrészekre koncentráló (hát, nyak és váll, kar) un. részmasszázst is igénybe lehet venni.

A svédmasszázs általános és élettani hatásai:

Normalizálja a pulzusfrekvenciát.

Szabályozza a vérnyomást.

Javítja a szerveztet fizikai és pszichés állapotát.

Fájdalomcsökkentő.

Javítja az artériás-, a vénás- és a nyirokkeringést.

Szabályozza a szövetek lokális keringését.

Fokozza a szöveti anyagcserét.

Javítja a szervezet általános állapotát.

Csökkenti a fáradtságérzetet.

A klasszikus svédmasszázs 5 alapfogása: simítás, dörzsölés, gyúrás, vibráció, ütögetés.

A simító mozdulatok megteremtik a bizalmat masszőr és páciens között, ami át-, és egyben ráhangol a kezelésre is. Nyugtató hatású. A kezdeti felületes simítások, melyek a bőr vérkeringését és hőmérsékletét fokozzák, egyre mélyrehatóbbá válnak, ezzel hatva a bőr alatti kötőszövetekben lévő folyadék áramlására és felszívódására valamint a vénás keringés fokozására.

A dörzsölés erősebb hatású inger. Intenzíven hat a bőr alatti kötőszövetekre és az izom-receptorokra, serkenti a bőr anyagcsere folyamatait. Fájdalomcsökkentő hatású és fellazíthatók vele az izmokban lévő csomók is.

A gyúrás a legerősebb fogásnem a svédmasszázson belül. Az izmok felületes és mély rétegeinek átdolgozását is lehetővé teszi, mellyel 10-20-szorosára is emelkedhet az izmok vérellátása. Aktiválja a nyirokkeringést, amellyel erősen hozzájárul a test méregtelenítéséhez és az anyagcsere folyamatok harmonizálásához.

A vibráció (rezegtetés) lokálisan, kisebb-nagyobb testfelületen alkalmazható fogása a svédmasszázsnak. Gyors és hatékony fájdalomcsökkentés érhető el vele amellett, hogy nyugtató és lazító hatású.

Az ütögetés (paskolás) élénkíti a bőr vérellátását, a bőrre, bőr alatti kötőszövetre és izomszövetre hat.

A svédmasszázs javasolt az alábbi tünetek kezelésére és problémák esetében:

Izomláz, izomgörcsök.

Mozgásszervi eredetű fájdalmak.

Gyakori fejfájás.

Gyakori végtagduzzanat.

Pszichés/ mentális/fizikai fáradtság.

Lelassult anyagcsere.

Fokozott szellemi/fizikai igénybevétel esetén.

Fokozott sportteljesítmény estén.

Egy oldalú munkavégzés, ülőmunka estén.

A svédmasszázs ellenjavallat az alábbi esetekben:

Akut állapot, csonttörés, ficam, égés.

Epilepszia.

Gyulladásos, fertőző betegségek, bőrelváltozások.

Rosszindulatú daganat.

Terhesség első 3 és utolsó hónapjában.

Menstruáció első napjaiban.

Elzáródásos érbetegségek és akut vénás betegségek.

Szívritmuszavar.

Előrehaladott csontritkulás.